2012. május 6., vasárnap

Metal Hammer part 2


Olyan érzés, mintha igazságtalanok lennénk Marilyn Masonnal szemben, vagy belegázolnánk a lelki világába, de ez mind azért van, mert el kell érned a hordó alját mielőtt megtalálod a megváltást. A hordó alja 2009 nyarán érkezett el. Manson fellépett a Download fesztiválon, kertelés nélkül nem törődve semmivel és a koncert totális katasztrófa volt. „Ha a ’96-os Mansonnak mutatnál erről most egy videót, eldobná a kibaszott agyát.” – mondta Manson egyik munkatársa a koncert után. 
Ugyanebben az időszakban, a The Times-nak adott interjú közben az újságírónak megmutatott egy képet az akkori barátnőjéről, a pornószínésznő, Stoyáról, egy szvasztikáról, amit a fanszőrzetébe nyírt. Hivatalos lett volna a Metal Hammer Golden Gods-ra is, hogy átvegye az Ikon díjat, de miután a publicistája órákon keresztül próbálta kicsalogatni a hotel szobájából, nem jött el, majd ezt a nyilatkozatot tette: „Be kellett volna olvasztatnom a díjat egy sípcsontba, hogy aztán minden egyes átkozott újságírót az Egyesült Királyságban szétverhessek, kivéve a Metal Hammert. Az egyetlen ember akit le kellene szúrni, az én vagyok.” – mondta Manson, félénken és olyan érzéseket hagyott bennünk, mintha az osztály csintalan kisgyerekére mutogattunk volna. „Rossz időszak volt és nem hibáztathatok senki mást saját magamon kívül. El volt baszva az egész!" – nevet, a rosszasság pedig körülvibrálja a szobát.
„A Kaliorgia Hank Moody-jával vagy az Eastbound and Down Kenny Powers-ével vagy Dexterrel tudok azonosulni, mert ők elbaszott karakterek.” – magyarázza – „De látod bennük, hogy képesek változni és erre kellett rájönnöm magammal szemben is. Rájöttem, hogy én vagyok a kutya aki odapiszkít a földre és az emberek ezt hagyni fogják és még ha bájosan elítélendő is vagyok, csak egyre jobb akarok lenni.”

„Emlékszem, hogy arra gondoltam: ’Miért omlik össze minden körülöttem?’” – ismeri el inkább tárgyilagos, mint sebezhetőnek tűnő hangnemben – „Nem tudok alkotni, ha nem inspirál valami, szóval akkor lehet, hogy nem tudom inspirálni a barátaimat és a velem együtt dolgozókat. Talán jobb inspirációnak kell lennem, sokkal agresszívabbnak. Már nem vagyok többé kiborulva és nem vagyok szomorú. Úgy érzem képes vagyok bármire és már egy ideje ezt érzem. Erről szól az új lemez. Lényegében egy megváltás. Bármit mondhatsz, de most már van egy lemezem, már játszhatok valamit az embereknek, amiben hihetnek. A legnagyobb fegyver a saját magam ellen vívott háborúban az volt, hogy átvettem az irányítást a saját életem felett. Nem volt szükségem elvonóra vagy vallásra vagy egy párkapcsolatra.”
Volt hogy az elvonó jogos lehetőségnek tűnt, amikor úgy érezted, hogy az életed kicsúszik a kezeid közül?
„Egyszer voltam elvonón a The Golden age of Grotesque után és önként mentem.” – mondja el nekünk, játékos tekintettel és halvány mosollyal az arcán – „A híres Promises intézetbe mentem, Malibuba. Három hétre mentem. Elmagyaráztam a dokinak, hogy iszom és ezeket a drogokat használom és a detoxról kérdeztem. Megkérdezte mikor vettem be bármit is utoljára. Azt mondtam 5 napja, erre azt mondta, hogy már eléggé detoxikálva voltam az italtól és a drogoktól, aztán beadott nekem Klonopint, ami egy bizonyos Valium-féle. A cucc amit beadott sokkal nagyobb függőséget okozott, mint bármi amiről beszéltem, vagy valaha bevettem és közöltem vele, hogy ez szar húzás volt. Azon a napon amikor minden megváltozott, apámmal beszéltem telefonon és azt mondta, hogy menjek el onnan, mert ez tönkretesz engem, mint művészt. Úgy érezte, hogy egyenes vonalba akarnak hozni, nem engedik, hogy hullámvölgyeim legyenek. Aznap, amikor ki akartak rúgni, behoztak egy 90 éves nőt. Ő volt az egyetlen aki beszélni szeretett volna velem azalatt, hogy bent voltam és ők elkobozták a nő hajlakkját. Beszélgettem vele és azt mondta, hogy a családja dugta be ide. 90 éves korban, a családodnak inkább egy koporsót kellene vennie neked vagy egy tonna kábítószert. A Promises emberei azt hitték, hogy a hajlakkal fogja kiütni magát. Azt mondtam, ha 90 évesen valaki ezt akarja csinálni, akkor hagyják. Dühösek lettek rám és rendre utasították, szóval azt mondtam: ’Basszátok meg, elmegyek.’  Ez volt az élményem az elvonóval.”

Fontos tisztázni, hogy Manson nem hagyott fel az ivással vagy a drogokkal. Szánjuk egy pillanatot, hogy elfogadjuk (ha nem is ünnepeljük), hogy Manson képes feldobni az elpazarolt elegáns megjelenést a modern korszakban és visszahozni az igazi rock sztár lét elveszett művészetét. Legalább egy kicsit király, hogy még mindig veszélyes, nem? A Sklipnot máris nem lett olyan ijesztő, amikor kiderült, hogy Corey Taylor valójában egy vicces fickó, aki folyton poénkodik és fényes szövet ruhában megy a díjátadóra. Nem döfött szíven titeket, amikor a Motionless in White, akik videóikban fizikailag is küzdenek a vallásos tüntetők ellen és grafikusan ábrázolták Krisztus keresztre feszítését egyik videójukban, mint kiderült, teljesen normális emberek? A hihetetlen fotózás megszületésekor melyet most te is a kezedben tartasz, Manson elfogyasztott egy teljes üveg abszintot és játékosan beszélgetésbe elegyedett egy új újságíró hölggyel, ezzel a mondattal: „Szeretnélek mellbe vágni.” és elmondott egy igazán becsületsértő történetet, amit nem mondhatunk el, de szerepelt benne narkotikum és rágógumi is. Gene Simmons nem.
„Amikor találkoztam David Bowie-val, tanácsot kértem tőle és valami olyasmit mondott, hogy belefáradt az egészbe és megtalálta az egyensúlyt.” – mondja Manson – „Amikor az emberek azt mondják, hogy az alkohol és drog fogyasztás betegség, az baromság. Van néhány szabály. Ne szedj metamfetamint, mert kihullik tőle a fogad. Ne használj heroint, mert egyszer adagolsz rosszul és halott vagy. Voltak barátaim akik ebben haltak meg, de ez nem jelenti hogy nem ihatsz. Ne tegyünk mindent egy kategóriába. Csak akkor igyál vagy drogozz ha jó hangulatban vagy. A hangulatodat mindkét esetben kihangsúlyozza.”
Hiányzik, hogy te legyél a legféltebb ember a szórakoztatóiparban vagy hogy te légy az Első Számú Közellenség?
„Nem feltétlenül, de egy fura korszakot élünk ahol az emberek mindig azt fogják mondani: ’Ez nem elég sokkoló’ összekötve a nevemmel.” – érvel – „Soha nem akartam sokkoló lenni, csak is összezavaró lehetsz. A káosz az egyetlen kommunikációs forma ennél a pontnál. Ez az igazi művészet.”
„Ha elmegyek egy bárba, elég nehéz rájönni, hogy Hollywoodban hogyan kommunikáljon az ember. Átmegyek törvénytelen üzemmódba, ledobom a dzsekimet és átveszem a macsó stílust ha valaki zaklatja a lányt akivel vagyok vagy úgy viselkedik mint egy seggfej, még ha rúzst is viselek. Kedvelem az irodalmi karaktereket és azokat a filmekben, akik azért küzdenek amiben hisznek és ez velem szemben is működik. Az emberek szeretnek olyannal összetűzésbe kerülni, akit csak egy dollár jelnek látnak. Ha megütök valakit egy verekedésben, engem jobban meghurcolnak. Fegyelmeznem kell magamat. Halloweenkor el akartam lopni egy autót Vegasban, volt egy zsebkésem, de leállítottak.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése