2010. augusztus 8., vasárnap

Manson Golden Gods Awards-on tartott beszéde

...egy komoly helyzetről szeretnék beszélni. Minden dologban amit tettem, nyilvánvalóan bármelyikünk, különösen én Damian Echols lehettem volna, de ő most az arkansasi siralomházban van egy bűntettért amit nem követett el. Leginkább azért mert úgy öltözött mint mi, olyan zenét hallgatott mint mi, és úgy viselkedett mint mi. És azthiszem úgy érzett mint mi mindannyian most, amit mindig is érzünk és ez valamiféle kimaradás, tudjátok hogy én mindig nagy támogatója voltam az ügynek. De régebben azt választottam hogy nem bonyolódom bele a dolgokba mert azt gondoltam hogy rontok a helyzeten, de most úgy érzem ez egy fontos idő hogy felálljunk és a részesei legyünk a problémának. Ez a személy akit kikülönítettek egy kis városkába Arkansasba a barátaival, Jason Baldwin-nal és Jessie Misskelly-vel együtt és alárendelve a Salemi Boszorkány 3-masnak amiről mindenki beszélt. Az üldözésük eredménye az lett hogy halálra ítélték mindenféle bizonyíték bizonyíték vagy büntetőeljárás nélkül, csak azért ahogy kinéz, ahogy mi kinézünk, ahogy mindannyian érzünk. Szóval 16 éven keresztül, ezek a srácok akik akkor tinédzserek voltak a tárgyalás idején, ahol olyan dolgokon mentek keresztül egy perc alatt amit el se tudnánk képzelni. Tudjátok, felhagytak a szokásos életükkel és bűnözők kezdtek lenni amikor éppen nem. Ez mind idáig fajult, alap hogy az emberek mindig az olyanokat büntetik mint mi, én, és nem fogom magamat Damian Echols-hoz hasonlítani. Habár azt kivánom hogy bárcsak olyan erőm mint amilyen ennek a srácnak volt, mert elment a tárgyalásra és börtönbe került csak azért ahogy kinézett és a dolgokért amikre gondolt, és ez nagyon hasonlít ahhoz amiben mi mindannyian mint egy zenei közösség hiszünk és amire szükségünk van hogy végre a hátuk mögé kerüljünk. Szóval azért álltam ki ide ma hogy a West Memphis 3-mas mögé álljunk és erősítsük őket.
És minden erről szól amit mondtam, erősítsük meg ezt a szart.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése